Ez annyiban is maradt,teltek múltak a napok állásinterjúról állásinterjúra mentem,mígnem egyszer csak kaptam munkát!Nem 1 álom meló,elég nehéz fizikai munka,aránylag jó fizetéssel,de boldog voltam,hogy végre egyenesbe jöhet az életünk!(erről majd később)
Jöttek a kötelező vizsgálatok,tüdőszűrő,alkalmassági vizsgálat stb..Közben sikerült 1 felfázást is összeszednem,ami elég durva volt,életemben nem szenvedtem még így meg 1 felfázást!Mire munkába álltam kilábaltam belőle!Mondanom sem kell,hogy a munka amit kaptam napi 10-15 óra +0-5 °C -os helységben volt csirkecomb filézése és más egyéb gyártási technológiák elvégzése!20-30kg-os ládák emelgetése és társaival megspékelve!De ugye én még itt sem sejtettem,hogy babát várok,vártam a piros betűs ünnepet!:)2-3 napja késett,amikor mondtam a páromnak,hogy lehet,hogy nem ártana tesztelni egyet!De akkor még alig 1 hete dolgoztam az új munkahelyen!
Amikor már 5 napja késett úgy döntöttem,hogy na akkor ideje tesztelni!Megcsináltam a tesztet,és láss csodát 2 határozott kék csík jelent meg!Első megdöbbenésemben azt sem tudtam,hogy sírjak vagy nevessek,remegett kezem lábam!Innen elindult a lavina,irány a nőgyógyász,ultrahang újabb vérvétel,megállapították,hogy kb 5 hetes terhes vagyok!Öröm,félelem,elkeseredettség egyszerre tombolt bennem,nem tudtam,hogy mi legyen,mi lenne a legjobb döntés...Háziorvosom azonnal kiírt táppénzre,hogy ne dolgozzak a hidegben,de ugye ez a munkahely munkaügyi központ által sikerült,ami azt jelenti,hogy a fizut a központ adta a táppénzt pedig a cégnek kellett volna fizetnie,akik mellesleg török vállalkozók,akik semmibe veszik a női munkaerőt,és nem tolerálják az ilyen dolgokat,így 10 percig beszélt rólam 2 török faszi törökül,gondolom elhordtak mindennek,majd magyarul közölték,hogy akkor VISZONT NEM LÁTÁSRA! Úgyhogy jött az újabb ledöbbenés,hogy itt állok munka nélkül várandósan,hogyan tovább?!
Jöttek az álmatlan éjszakák,a veszekedések a családdal,párommal,hogy mi legyen!
A család egy része örült a hírnek,a másik része ellenezte,elfordultak stb...
Párommal sok volt a vita a feszültség,hogy megtartsuk e vagy ne,hogy mi lenne a jobb,felkészültünk e stb...
8 hetes terhesen elkezdett borzasztóan görcsölni a hasam,irány a kórház,borzasztóan féltem,hogy elveszítem a kisbabámat!5 napig bent tartottak,mindenre tippeltek az orvosok:vakbél,petefészek gyulladás,vesemedence gyulladás,de végül nem jutottak semmire,így hazaengedtek!
Azóta hál istennek minden rendben van!
Az első megdöbbenés:
Az első kép!:)


Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése