2012. november 28., szerda

Ilyedtség...

Hétfő estére bekeményedett a hasam,olyan szinten,hogy úgy éreztem,hogy kidurranok,annyira feszült,hogy sajnos hánytam is,bár ez nálam már "megszokott,mert így a 28.héten is hányok még napi 1x-2x,és egyre sűrűbben este is!:/...Először arra gondoltam,hogy valami kajától felpuffadtam,de még másnap reggel is kemény volt a poci!Manócska ficánkolt szokásosan,de azért megijedtem,hogy gond lehet!Épp esedékes volt a következő védőnői látogatás,így megemlítettem neki a problémámat,amire annyi volt a válasz,hogy majd 3.-n amikor megyek a nőgyógyászomhoz mondjam neki is a gondomat,és ezzel annyiba is maradt!
De mivel délután már görcsöltem is,így párom bevitt az ügyeletre,ahol azonnal elküldtek ctg vizsgálatra,ami kimutatta,hogy vannak összehúzódásaim,de nem még nem vészes,a méhszáj teljesen zárva van!Írt fel seduxen tablettát,és mondta,hogy pihenjek sokat,és ha nem múlik,akkor irány vissza,de akkor már vigyem a csomagomat is!
Az én kicsi fiam születésnapom alkalmából rám hozta a szívbajt!De megbeszéltük,hogy azt a 12 hetet bent tölti még,nem siet kifele a nagy világba!:):) Holnap irány vissza a dokihoz,megnézik,hogy minden rendben van e,és esedékes már a 28.heti uh is!már nagyon várom,hogy újra láthassam!:)
Íme egy 4d-s kép róla,ahol már látszik,hogy nagy csibész lesz::):

2012. november 21., szerda

Rólunk

2008 Március 29. a Mi csodálatos szerelmünk kezdete!:)
Azóta sok mindenen keresztül mentünk már,de kitartottunk/kitartunk a végsőkig!Ő az életem szerelme,soha senkit nem szerettem még így!
Sok nehézség van az életünkben,az egyik ami nekem a legrosszabb,az,hogy nincs saját lakásunk,hanem az ő anyukájánál lakunk,ami elég nehéz!:/
jelenleg 6an lakunk 1 családi házban Anyós-3 fiútestvér(22,25,28 évesek)és a 2 "menyecske":(ahogy anyósom mondaná)a legidősebb fiú barátnője,és én!
Ami elég sok feszültséget okoz a házban,mert 1 fürdőszoba,1 konyha és 3 szoba van!
Anyósom elég nehéz természetű,vékony testalkatú,alacsony,de iszonyat nagy és vékony hangja van!az a tipikus anyós,aki a viccekben is van,mindig mindenbe beleszól,beleüti az orrát,mindig mindenről tudnia kell stb.
Tervbe van véve,hogy még a baba születése előtt elköltözünk albérletbe,mert itt nem szeretnék maradni!
Párom dolgozik 1 fatelepen,ami viszonylag jól fizet,de borzasztó munka,én pedig jelenleg havi 22ezer ft-ot kapok,ami sz.rt se ér!
Párom a középső fiú,anyuci kedvence legnagyobb bánatomra!Ha bármi van,vagy bármi kell neki,mindig a Csabi,csak a Csabi!És néha kiakadok ettől,lehet,hogy önző vagyok,de nem csak a Csabi van a világon,miért mindig ő csináljon mindent?Szóval menni kell,nincs mese!:/
Jól megvagyunk egymással,szeretjük egymást lassan 5 éve,de amikor azt érzem,hogy most már sínen van minden,hogy most már minden oké,akkor mindig közbejön valami!Én úgy érzem,hogy osztoznom kell a szerelmemen,és ez borzasztóan fáj!:/ Ő az édesanyja,én a szerelme,miért nem tudjuk megtartani ezt a felállást?mindig mindenhova velünk jön,ha főzök akkor nem kettőnkre hanem hármunkra kell főznöm stb...
Remélem Februárig minden helyre áll,és csak mi hárman leszünk a pici babánkkal!:)
Ezek lennénk mi:

Júniusban kezdődött minden....


..Véradásra készültem.Megszúrták az ujjam,és szólt a nővér,hogy nem adhatok,mert alacsony az érték!Adott 1 papírt,amivel el kellett mennem a háziorvoshoz,majd onnan teljes labor vizsgálatra!Kiderült,hogy vérszegény vagyok,bár ez nálam már nem újdonság,mert hol az vagyok hol nem!:) De volt ott több érték is ami megvolt csillagozva,de az orvos azt mondta,hogy azok nem fontosak,de a kíváncsiságom nem hagyott nyugodni,és utána néztem az interneten az értékeknek és a vérsüllyedés már utalt a terhességre,de meg sem fordult a fejemben,hogy terhes vagyok!:)

Ez annyiban is maradt,teltek múltak a napok állásinterjúról állásinterjúra mentem,mígnem egyszer csak kaptam munkát!Nem 1 álom meló,elég nehéz fizikai munka,aránylag jó fizetéssel,de boldog voltam,hogy végre egyenesbe jöhet az életünk!(erről majd később)

Jöttek a kötelező vizsgálatok,tüdőszűrő,alkalmassági vizsgálat stb..Közben sikerült 1 felfázást is összeszednem,ami elég durva volt,életemben nem szenvedtem még így meg 1 felfázást!Mire munkába álltam kilábaltam belőle!Mondanom sem kell,hogy a munka amit kaptam napi 10-15 óra +0-5 °C -os helységben volt csirkecomb filézése és más egyéb gyártási technológiák elvégzése!20-30kg-os ládák emelgetése és társaival megspékelve!De ugye én még itt sem sejtettem,hogy babát várok,vártam a piros betűs ünnepet!:)2-3 napja késett,amikor mondtam a páromnak,hogy lehet,hogy nem ártana tesztelni egyet!De akkor még alig 1 hete dolgoztam az új munkahelyen!
Amikor már 5 napja késett úgy döntöttem,hogy na akkor ideje tesztelni!Megcsináltam a tesztet,és láss csodát 2 határozott kék csík jelent meg!Első megdöbbenésemben azt sem tudtam,hogy sírjak vagy nevessek,remegett kezem lábam!Innen elindult a lavina,irány a nőgyógyász,ultrahang újabb vérvétel,megállapították,hogy kb 5 hetes terhes vagyok!Öröm,félelem,elkeseredettség egyszerre tombolt bennem,nem tudtam,hogy mi legyen,mi lenne a legjobb döntés...Háziorvosom azonnal kiírt táppénzre,hogy ne dolgozzak a hidegben,de ugye ez a munkahely munkaügyi központ által sikerült,ami azt jelenti,hogy a fizut a központ adta a táppénzt pedig a cégnek kellett volna fizetnie,akik mellesleg török vállalkozók,akik semmibe veszik a női munkaerőt,és nem tolerálják az ilyen dolgokat,így 10 percig beszélt rólam 2 török faszi törökül,gondolom elhordtak mindennek,majd magyarul közölték,hogy akkor VISZONT NEM LÁTÁSRA! Úgyhogy jött az újabb ledöbbenés,hogy itt állok munka nélkül várandósan,hogyan tovább?!
Jöttek az álmatlan éjszakák,a veszekedések a családdal,párommal,hogy mi legyen!
A család egy része örült a hírnek,a másik része ellenezte,elfordultak stb...
Párommal sok volt a vita a feszültség,hogy megtartsuk e vagy ne,hogy mi lenne a jobb,felkészültünk e stb...
8 hetes terhesen elkezdett borzasztóan görcsölni a hasam,irány a kórház,borzasztóan féltem,hogy elveszítem a kisbabámat!5 napig bent tartottak,mindenre tippeltek az orvosok:vakbél,petefészek gyulladás,vesemedence gyulladás,de végül nem jutottak semmire,így hazaengedtek!
Azóta hál istennek minden rendben van!

Az első megdöbbenés:

 Az első kép!:)
Folyt. Köv.....